“Hogy lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?”

Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben.
Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt.

Lazar Lindt, a zseniális, zsidó származású fizikus éppen 1900-ban született, és valamikor a kilencvenes évek elején hal meg – egész életében segíti a szovjet államot a legmodernebb fegyverek: rakéták, különféle atombombák létrehozásában, de igazából őt csak a tudomány érdekli… meg a nők. Hányatott gyerekkor után 1918-ban kerül Moszkvába, ahol egy kutatóintézet nagy tudósa veszi védőszárnyai alá – és Lazar szerelmes lesz pártfogója nála vagy harminc évvel idősebb feleségébe, Maruszjába…
Forradalom, sztálinizmus, terror, háború, kísérleti atomrobbantások, az értelmiség kínjai – mindezt három különös sorsú nő nézőpontjából látjuk: Maruszja valamiképpen a forradalom előtti orosz lelkiséget hordozza magában; a fiatal Galina, Lazar felesége gyűlöli az öreg tudóst, akihez a KGB közbenjárásával hozzákényszerítették; Lidocska, az unokájuk pedig nagy balerina lehetne, de ő nem táncolni és szenvedni akar: ő csak egy otthont, igazi, meleg otthont szeretne magának.

A Lazar asszonyai nagyregény, átfogja az egész huszadik századot, de fenomenális sikerét annak köszönheti, hogy női sorsokat olyan érzékenyen, olyan beleéléssel, olyan szenvedéllyel, mint Sztyepnova, talán senki más nem ábrázolt még a mai orosz irodalomban. Vagy csak Ljudmila Ulickaja, akihez mindig hasonlítják: egy kritikus találó megjegyzése szerint: “Sztyepnova úgy ír, mintha Ljudmila Ulickaja és Dmitrij Bikov lánya és Tatyjana Tolsztaja unokája lenne.”

Marina Sztyepnova 1971-ben született. 2005-ben jelent meg első regénye Hirurg (A sebész) címen, amellyel szép sikert aratott, a 2011-ben megjelent Lazar asszonyai pedig már bombaként robbant, azonnal a bestsellerlisták élére került, minden nagy orosz irodalmi díjra jelölték – s most nagyjából egy időben jelenik meg a könyv minden jelentősebb nyelven. Új orosz világsztár születik!

Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás? Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten. Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. (Péczely Dóra)

Maëlle Maxime iránti szerelme kezd kihűlni, Chiara ünnepélyes fogadalmát, hogy az idén ha törik, ha szakad, elindul a világot jelentő deszkák felé, egyelőre semmi nem látszik megerősíteni, nem beszélve arról, hogy szüntelenül torzsalkodnak Mélisande-dal, aki nem hajlandó felfedni előttük rejtélyes szerelmese kilétét. Mindennek a tetejébe Lily már szóba sem áll a három lánnyal, új barátnője van, a különös, félénk és visszahúzódó Bérénice. De vajon ez az igazi arca? A sok titok, hazugság és árulás közepette négy hősnőnk barátságának bizony kemény próbákat kell kiállnia. Egymásra találnak-e újra, lehet-e még ugyanolyan felhőtlen a viszonyuk, mint régen?

Legújabb négy részes sorozatunk könyvei nagyszerű lehetőséget biztosítanak a rajztanulás első tudatos lépéseinek a megtételéhez. Először a nyomvonalakat követvez, majd a hiányzó részeket hozzárajzolva gyermekünk lépésről lépésre tanulja meg az állatok, a járművek és a mindennapi tárgyak ábrázolásának az egyszerű módszerét. A rajzolást és a színezést pedig matricák teszik még élvezetesebbé.

Az ANGELINA BALERINA sorozat várva-várt folytatása végre megérkezett!
És nem akármivel, hanem ezúttal egy lenyűgöző POP-UP könyvvel.
Az izgalmas történet elolvasása után, a könyv végére érve, egy pompás színpadot állíthatsz fel csupán két mozdulattal, majd a kipattintható figurák segítségével eljátszhatod a saját történeteidet, ahányszor csak kedved támad hozzá.

A történet röviden:
Angelina messze földre utazik, hogy unokatestvérével, Bettivel együtt a Nagy Sajt Tánc Show-ban szerepeljen. De vajon hogyan fog megküzdeni a kis egérlány a nagy várossal? És meg tudnak-e végül egyezni Bettivel, hogy közösen léphessenek fel a nagy napon?
Az Angelina-sorozat legújabb része mese és játék egyben.

Az én testem azoknak a 9-14 éves lányoknak szól, akik
még nem kamaszodnak, de már kíváncsiak arra, hogy mi minden történik majd bennük, velük
már látnak, éreznek változásokat és szeretnének több információt arról, hogy pontosan mi is zajlik ilyenkor a testükben, lelkükben
már nagylányok, van saját élményük arról, amiről a könyv szól, de maradtak bennük kérdések a női test működésével kapcsolatban

Hanna, Luca és Dorka – három kíváncsi tinilány – kérdései nyomán kiderül, hogy Mi is az a pubertás? Mit kezdjünk a szőrökkel? Mitől nőnek meg a cicik? Milyen szép a “virágod”? Lehet-e tudni pontosan, hogy mikor fog megjönni és mit kell csinálni, ha épp váratlanul kezd el valaki menstruálni? Mit kell tudnod a betétekről, tamponokról? Ünnepelni is lehet a Holdnapokat? Hogyan maradj barátságban a testeddel a változások közepette is?

Hoppál Bori női testtudat oktató több, mint egy évtizede tart előadásokat és tanfolyamokat a “A női test csodái”-ról: menstruációról, várandósságról, szülésről, változókorról, női szerveinkről és szexualitásunkról.

Vajda Melinda letisztult szemléltető ábrái segítenek az test anatómiájának megértésében, hangulatos rajzai, karakterei szerethetővé teszik a könyvet.

Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Mi kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. A kötet meséi úgy segíthetik ezt a ,,felkészülést”, hogy a történetekben szereplő apókák és anyókák követendő példát nyújtanak a mindennapok átrendezésére, a világhoz való viszony megváltoztatására. A boldog öregek tényként fogadják el az idő múlását, és felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Megváltozik a fontossági sorrend életükben, és képessé válnak az előítéletektől és önbecsapásoktól mentes létezésre. Ráadásul életörömöt és leleményességet is lehet tanulni tőlük, hiszen tapasztalataik rendezgetése, szintetizálása közben sok olyan dolgot fedeznek fel, amire a fiatalabbaknak még nincs látásuk. A Mesék-sorozat záró kötetét az idős embereken túl azoknak ajánljuk, akik boldog öregségre vágynak, és kíváncsiak rá, hogyan alakítható át az életük ennek érdekében. És persze azoknak, akik szeretnének maguk körül minél több boldog öreget látni, hiszen a hozzátartozókon is múlik, hogy milyen minőségben éljük át az élet délutánját.

A Jóga-szútrák szíve B. K. S Iyengar utolsó műve, melyben a jóga filozófiai magvát képező Patandzsali-féle Jóga-szútrákat bontja ki egy érett jógi bölcsességével és
lényeglátásával. Ezek a tömör és bevilágító szútrák képezik az ősi jógabölcselet
alapját, s Iyengar mindegyikhez a mai olvasó számára is közérthető kommentárt
fűz. Magyarázataiban feltárja az ősi szöveg gyakorlati vonatkozásait, s bemutatja, hogyan alakítják át a jóga módszerei az ember elméjét, testét és szellemét.
E mű kezdő jógázók és tapasztalt oktatók számára egyaránt nélkülözhetetlen
segédeszköz. Csodálatos bevezetést nyújt a jóga alapját képező spirituális böl-
cseletbe, s átfogó és hiteles vezérfonalként szolgál annak megértéséhez.

A 2014-ben elhunyt B. K. S Iyengar a modern kor legnagyobb tiszteletnek ör-
vendő jógamestere, aki már életében legendává vált. Tanítása és gyakorlata óriási
hatást fejtett ki évtizedeken keresztül – olyannyira, hogy sokak szemében ő az
a személy, aki elhozta a jógát nyugatra.

Sok-sok évvel, talán másfél századdal ezelőtt, hajótörést szenved egy vitorlás hajó. Legénységének és utasainak egy része megmenekül, tengernyi szenvedés árán. Egy hétszobás tengerparti kis szállodában különös vendégek gyűlnek össze. A természetben fellelhető határokat – most a tenger határait – kereső tudós; a tengert tengervízzel megörökítő festő; a titokzatos tengerész; a túlérzékenységéből gyógyulását a tengernél kereső lány – a szállodát pedig egy tízéves gyerek vezeti. Mintha mindnyájan a tenger hívásának engedelmeskednének, oly véletlenül és oly szükségszerűen találkoznak e házban, mint Thornton Wilder szereplői a Szent Lajos király hídján.

Ez a könyv a Titoktündér-sorozat negyedik kötete, mely az eddigiektől eltérően nem áll be az időrendi sorba, ugyanis az első rész olvasása után bárhová beilleszthető. Óvodások és iskolások számára is érthető és élvezhető meséket tartalmaz.
Aki már ismeri az első könyvből a főszereplőket és az alaptörténetet, bátran kezébe veheti ezeket a meséket, melyeken keresztül betekintést nyer a titoktündérek varázslatos világába. Most minden idők legérdekesebb történeteivel ismerkedhet meg, ezúttal más-más titoktündér által elmesélve.
A már jól ismert szereplőktől nem búcsúzunk, róluk eddig ismeretlen elbeszélések kerülnek napvilágra, de új barátokkal, titkokkal, varázslatokkal és útmutatásokkal gazdagodhatunk.
Aki az első részt követően időrendben haladt, és már olvasta a Titok Klubot, esetleg a Titok Akadémiát is, feltétlenül meg kell ismerkednie ezzel a könyvvel! Aki viszont még az elején jár, és csak most ismerte meg a Titoktündért, annak sem kell aggódnia, remekül fog szórakozni, bármelyik rész után kerüljön is erre sor! A kalandok és a szereplők változatosak, a lényeg azonban megmaradt:
Titokmesék gyerekeknek és felnőtteknek a pozitív gondolkodásról, önbizalomról és megannyi másról, hogy minden egy kicsit könnyebb legyen!

A regény a kortárs magyar irodalom legnagyobb nemzetközi sikere, eddig harminc nyelvre fordították le.
Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény.
A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

Hiperrealista noir western, igazi tudatmódosító. Felfokozza az érzékelést, kiélesíti a látást: az olvasó azzá válik, amit átél. Ebből a világból nem lehet könnyen kiszakadni: mindenki sebez és sebződik, büntet és bűnhődik, szabadulni akar, mintha volna szabadulás. Fábián, a világvégi városba vezényelt fiatal mérnök hatalmas ellenfélre talál, szerelmes lesz és életet ment, próbál ellentmondani a rossznak – követi a pusztítás nyomait, miközben maga is pusztít. A küzdelem tétje: lehetséges-e kívül kerülni a történelmen.

“A pusztítás könyve szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye” – Závada Pál ezekkel a szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Dragomán György 2002-ben megjelent könyvét, mely a következő évben elnyerte a legjobb első prózakötetért járó Bródy Sándor-díjat.

Oskar Kokoschka, a festő annyira bele volt bolondulva Alma Mahlerba, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta. A bábkészítőnek írt levelébe, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is belevette, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka, aki nem akarta véka alá rejteni a szenvedélyét,a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került. És innentől kezdve sok ember sorsában töltött be létfontosságú szerepet, olyan emberek életében, akik túlélték a második világháborúban a Drezdára hullott négyezer tonna bombát.

Afonso Cruz (1971) sokoldalú figura: nem csak író, hanem kiváló grafikus és közismert zenész is egyben. Könyveit saját alkotásai díszítik, de számtalan mesekönyvet is illusztrált már, és ezen kívül még animációs filmeket is rendez. A bluesos, swinges dalokat játszó The Soaked Lamb nevű zenekarban gitározik, bendzsózik, ukulelézik, vagy ha kell, hát énekel. Írói karrierje 2008-ban indult az Istenhúsa (A Carne de Deus) című regényével. Nagyon termékeny alkotó, írásaival számos portugál díjat nyert már. Legjelentősebb nemzetközi sikere, hogy A Kokoschka babája 2012-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját.

Az Arany háborúban folytatódik Darrow tragédia kovácsolta bosszúhadjárata: eltökélten vezeti harcba elnyomott népét a szabadságért egy hazugságokra épült elitista utópiában. Arannyá vált ő is, és belülről tervezi megdönteni a Társadalmat. Azonban nem csak leggyűlöltebb ellenségeit kell legyőznie, hanem a benne lakozó bosszúvágyat is, hogy végül erőszakos polgárháború helyett világa újjászületését hozza el.

Ha a Vörös lázadás egy letehetetlenül olvasmányos, folyamatosan pörgő, végig lebilincselő kezdet volt, akkor az Arany háború egy még brutálisabb adrenalinlöket: az olvasó fék nélkül száguld a szereplőkkel a folyamatos akciójelenetek, űrharcok és politikai intrikák közt. Helyenként kegyetlen, máskor nagyon is emberi élet-halál történet a bosszúról egy felejthetetlen főszereplővel – Pierce Brownt joggal tartják az akció sci-fik egyik legnagyobb reményű új szerzőjének.

Sam Dryden, a Különleges Erők visszavonult katonája csendesen éldegél a dél-kaliforniai tengerpart egyik kisvárosában, ahol éjszakánként futni jár. Egy alkalommal találkozik a tengerparti sétányon egy mezítlábas, halálra rémült kislánnyal, akit állig felfegyverzett férfiak üldöznek nyilvánvalóan gyilkos szándékkal. A gyerek annyit tud magáról, hogy Rachelnek hívják, tizenkét éves, két hónapon át őrizték egy titkos börtönben, és van valamilyen képessége, amitől börtönőreinek és a nekik parancsoló legmagasabb állású közszereplőknek minden okuk megvan félni.

Dryden, aki karambolban veszítette el a feleségét és a kislányát, hajlandó segíteni Rachelnek abban, hogy megfejthesse és értelmezhesse a múltját, és megvédeni a gyereket azoktól, akik eget-földet megmozgatnak a felkutatására. Ebben a versenyfutásban csak a saját kivételes készségeire számíthat, amelyet zöldsapkásként és egy állami féllegális elit kommandónál leszolgált öt éve alatt szerzett. Ám fokozatosan rá kell jönnie, hogy üldözőik csak a kisebb veszélyt jelentik, mert Rachel múltjában van valami más is, ami sokkal gyilkosabb és félelmetesebb, mint azt a férfi elképzelhetné.

Szerintem az ember soha nem tudja, mi minden lehetséges még. Minden pillanatban fel lehet ébredni abból az álomból vagy álomkórból, amiben éppen vagyunk. És óriási meglepetés érhet minket, mert onnan látjuk, hogy addig aludtunk.