Újra kapható! A főszereplő egy hajdani vezető színésznő, aki tizenöt éve megőrült. A lánya valószínűleg álnéven, valószínűleg Amerikában érdemes hegedűművész, aki minden hó elején pénzt küld, de 15 éve nem tud róla a család.

Egyik legnagyszerűbb költőnk versei ebben a kötetben az Ady által összeállított kötetek szerkezetében és sorrendjében követik egymást, kivéve Az utolsó hajók anyagát és a kötetbe fel nem vett verseket.

Spiró György 1981-ben megjelent, azóta több kiadást is megért, nagysikerű regénye a XVIII-XIX. század fordulójának részekre szabdalt Lengyelországában játszódik. A lengyel nemesség nagy része kollaborál az orosz vagy a német megszállókkal, mások ábrándos forradalmi terveket szövögetnek kényelmes szalonok mélyén – az “átlagemberek” pedig semmi mást nem akarnak, mint életben maradni. Ebben a közegben próbálja meg egyben tartani színházi társulatát Osinski, a színházigazgató.

Egyszer csak felbukkan a színházban Boguslawski, az egykor legendás, de immár kiöregedett színész, aki nagyratörő terveivel igyekszik tönkretenni az igazgatót és elfoglalni a helyét. Boguslawski időnként már-már forradalmi hangulatba lovalja a társulatot, nőket csábít el, fiatal tehetségeket patronál, darabot rendez, botrányba fullasztja az előadásokat i?1 miközben egyetlen cél vezérli: saját érvényesülése, valamint a népszerűség és a tapsi?1
Egy nap azonban “Az Ikszek” aláírással lesújtó kritikák kezdenek megjelenni róla a lapokban. A cél hamar világos lesz: tönkre akarják tenni Boguslawskit, aki minden kapcsolatát felhasználva is csak annyit tud kideríteni a titokzatos társaságról, hogy “valahonnan nagyon fentről” írják újabb és újabb cikkeiket. Megindul tehát az utolsó küzdelem i?1 ezúttal a túlélésért.

Egy nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik… Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja. Egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl neki, csak egy-két pillanatra. Ám ez a játék különféle félreértések miatt valóságra fordul. A koldusfiú heteken át éli a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt gyűjt ismereteket, emberséget és bölcsességet eljövendő országlása idejére.

A Partitúra című kötetben a népszerű pszichológus, tanatológus és írónő, Polcz Alaine életútját meséli el tanítványa, Singer Magdolna segítségével, aki olyan kérdésekre is választ kap, amelyeket eddig mások nem érintettek. A Partitúra teljes életútinterjú, amely Polcz Alaine utolsó napjait is megörökíti. Különlegessége, hogy még azok számára is, akik jól ismerték Polcz Alaine életét, meglepő erővel hat a feltáruló hatalmas életműnek ez az összefüggő lenyomata. A végeredmény egyéni, megejtő hangulatú könyv, amely minden eddiginél hitelesebb képet rajzol Polcz Alaine-ről.

Áprily Lajos (1887-1967) versei mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Hagyományőrző, dallamos költészete könnyen megnyílik az olvasók előtt. Természetlírájának, erdélyi tájverseinek látszólagos egyszerűsége mögött azonban nagy mélységek, az örök emberi kérdések súlyos tartalmai tárulnak fel. Impresszionista képeit hallatlan formai fegyelemmel alkotja meg, klasszikus műveltségével sosem hivalkodik, de mégis mindig átüt a versek szövegén. Művészetének megejtő derűje, látásmódjának kiegyensúlyozottsága mögött modern nyugtalanság feszül. Ez az összetett költészet más hangot szólaltat meg, mint kortársai, a nagy Nyugat-nemzedék költői.

Hogy kerül egy csecsemő a jómódú kisvárosi gyógyszerész lányának küszöbére? Ki tehette oda? Kitől kaphatta az őzikés medált Gyöngy Rodika, aki mostoha körülmények között is mindig boldogul? Miért hidegül el feleségétől a sármos vidéki színész, Árvai János? Talán soha nem is szerette? Mi vonzza egymás közelségébe a vetélytársnőket? Melyik erősebb: a féltékenység vagy az anyai ösztön? Mit keres egy csipketerítő a vonatfülke padlóján a rejtélyes haláleset idején?
Két nő, két szólam, két világ. Összekeveredik bennük a pletyka, emlék és szóbeszéd. De a végére kitisztul a hang.

A francia nyelven publikáló, Oroszországban született író, Andrei” Makine A francia hagyaték című regényéért megkapta a legrangosabb irodalmi díjat, a Goncourt-t. A mű nem csak a gallok hazájában hozta meg szerzőjének a sikert, hanem világszerte. Makine megejtő lírával és férfias keménységgel meséli el egy orosz-francia család életét a századfordulótól napjainkig. A regény kiindulópontja egy francia házaspár romantikusan induló, ám tragédiába forduló története, vezértémája pedig a férfi főhős felnőtté válása a kettős identitás szorításában.

Több, mint 333 napja a magyar toplisták élmezőnyében!
Világszerte több, mint 20 millió eladott példány!
Immár a 8. utánnyomását veheti kezébe A Viskó című, világszerte páratlan sikernek örvendő regény Magyarországon is rohamosan növekvő olvasótábora… A Viskó (The Shack). Egy regény, aminek sikerével – és tartalmával – még a Forbes Magazin is foglalkozott! Nem gyakran fordul elő! (2009. június 8.) Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára. William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid id? alatt több mint 20 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet a mai nemzedékre, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga “sorsfordító erejű” üzenetre talált a könyv elolvasása közben.

A világszerte hatalmas sikert arató regényeit és drámáit francia nyelven publikáló, 1956-ban Svájcba emigrált, de magát halála napjáig magyarnak valló Agota Kristof (1935?2011) e kötetében egy rövidsége ellenére is igencsak megrázó regény és négy – a magyar közönség számára eddig ismeretlen – dráma kapott helyet. A Tegnap, az írónő több mint 40 nyelvre lefordított, és itthon már három kiadást megért Trilógiája előtt született, önéletrajzi elemekkel átszőtt kisregénye látszólag az “idegenbe szakadt” magyarok beilleszkedésének nehézségeiről szól. A figyelmes olvasó azonban hamar rá fog jönni arra, hogy a szerző már e korai művében is ugyanazokat a kérdéseket feszegeti, amiket később a Trilógiában is felvet. Merthogy a Tegnap főhősének ugyanúgy a hazugság és az igazság relativitásából, illetve az írás és a valóság között mindig meglévő különbségből fakadó problémákkal kell megküzdenie, mint a Trilógia ikerpárjának. A 2007-ben a párizsi Seuil kiadónál megjelent Agota Kristof-drámakötet címadó darabja, A Szörny egy gyilkos vallás megszületésének hátborzongató története. Hasonlóan félelmetes – és elgondolkodtató – a másik három dráma is. Az út a betonlabirintussá silányított Föld vízióját tárja elénk, A járvány egy kis falu lakóit megtizedelő öngyilkosság-sorozat rejtélyét járja körül, a Vezeklés pedig egy különös házaspár szörnyű titkával ismerteti meg az olvasót.

“Azokat az embereket szeretjük a legkevésbé, akiknek ugyanazok a hibáik, mint nekünk. Ezért imádjuk a cseheket. Mert ez olyan nemzet, amelynek egészen más hibái vannak.”

“Olyan könyv lebegett a szemem előtt, amely rögeszmék nélkül beszél kedvenc országomról. Nem tükröz, nem tárgyiasít, nem szintetizál kényszeresen.
Trehány csehbarát vagyok, könyvem nem vezet végig mindentudó útikalauzként sem a cseh kultúrán, sem Csehországon.
Nem objektív.
Nem tart igényt semmire.
Csak az van benne, ami az utóbbi tíz évben megragadott, azóta, hogy először jártam ebben az országban. Az olvasmányaim alapján készített feljegyzéseimet tartalmazza, beszámol arról, hogyan zajlottak a találkozások olyan emberekkel, akiket ott látni akartam. Némelyik írás eredetileg a Gazeta Wyborczá-ban jelent meg, de átdolgoztam és új anyagokkal bővítettem a könyv számára.
Röviden – arról szól ez a könyv, hogy egy ország képviselője rokonszenvet érez egy másik ország iránt.
Lehet, hogy szól még valami másról is, de azt már Önökre bízom.” (Mariusz Szczygiel)

A tényirodalom legkiválóbb lengyel képviselőjeként számon tartott Mariusz Szczygiel nemzetközi mércével mérve is népszerű szerző. Írásait riporteri kíváncsiság, alaposság, tömörség, egyedi látásmód és fanyar humor jellemzi. A többek közt magyarra is lefordított Gottland című kötetét a csehek magas állami kitüntetéssel ismerték el, Brüsszel Európai Könyvdíjjal jutalmazta. Jó érzékkel megválasztott témái, riportalanyai segítségével Szczygiel olyan pontosan feltérképezte a cseh kultúrát, mint a legambiciózusabb antropológusok. A Teremts magadnak édenkertet! című gyűjteményben pedig a riportesszé műfaját tökélyre fejlesztve az ateista cseh társadalom ábrázolására vállalkozott.

Old Shatterhand a cowboyok egykori királya, Old Wabble segítségével akarja megszabadítani a titokzatos vadászt, Old Surehandet az ellenséges indiánok fogságából. Később csatlakozik hozzájuk Winnetou is. A regény csúcspontján a Llano Estacadóban sorsdöntő találkozásra kerül sor.

Old Surehand múltjáról csak sok veszély leküzdése után kezd tisztulni a sötétség. Old Shatterhand és Winnetou felfelé indulnak, a Sziklás-hegységbe, ahol a cselekmény szálai összefutnak. Elkíséri őket a “Fordított szendvics”, vagyis Dick Hammerdull és Pitt Holbers is.

Az év egyik legjobban várt könyvében a közéleti témákra reagáló, a magyar költészeti hagyományt játékosan használó, szociálisan érzékeny verseket olvashatunk. Berzsenyi-remix és József Attila-rap.

A svéd irodalom fenegyerekének új világsikere.

Hogyan lesz a békeszerető svédeknek atombombája? Ráadásul úgy, hogy erről csak egyetlen svéd tud, Holger. Aki tulajdonképpen nem is létezik, csak az ikertestvére, akit szintén Holgernek hívnak. Egymásra talál-e a nem létező svéd férfi és a dél-afrikai fekete nő, aki tíz kiló antilophús helyett jut a tömegpusztító fegyverhez, véletlenül? Mit csinál eközben a Moszad két ügynöke? Mitől retteg a fazekasműhelyben a kiugrott CIA-s? Miért veri fejbe leghűségesebb alattvalóját V. Gusztáv király? Nyer-e a választásokon az ,,Úgy szar, ahogy van” nevű párt? És eljut-e a három kínai nővér Svájcba egy lopott mikrobusszal, hamis rendszámmal, mindenféle papírok nélkül? Ja, és megmenekül-e a világ a rendhagyó nukleáris fenyegetéstől?

2011-ben azt mondtuk Jonasson előző regényére, hogy az év legviccesebb könyve. Most, két évvel később, nyugodtan megismételhetjük ezt az állítást. A szerző magasra tette a lécet, és gond nélkül, röhögve átugorja.

A történet folytatódik…
Esterházy Miklós birodalmi herceg, Magyarország nádora körül három asszony szoknyája suhog: feleségéé, Nyáry Krisztináé, aki első az ország nemesasszonyai között; a kisemmizett Báthory Annáé, aki az Erdélyi menyegző című előző regény főhősnője; valamint a két asszonyt felnevelő Várday Kataliné, a nádor anyósáé. Erdély trónján Esterházy, a katolikus főúr régi kálvinista vetélytársa, Bethlen Gábor ül, hatalma teljében, és újból nősülni készül.

Egy dinasztia elsüllyed, egy másik megszületik…
A 17. század eleji Erdély és Magyarország a politikai intrikák, az állandó háborúskodás világa, ahol hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban az ostromlott falak mögött csodás jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak. Az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy férfi boldog akart lenni…

Lazar Lindt, a zseniális, zsidó származású fizikus éppen 1900-ban született, és valamikor a kilencvenes évek elején hal meg – egész életében segíti a szovjet államot a legmodernebb fegyverek: rakéták, különféle atombombák létrehozásában, de igazából őt csak a tudomány érdekli… meg a nők. Hányatott gyerekkor után 1918-ban kerül Moszkvába, ahol egy kutatóintézet nagy tudósa veszi védőszárnyai alá – és Lazar szerelmes lesz pártfogója nála vagy harminc évvel idősebb feleségébe, Maruszjába…
Forradalom, sztálinizmus, terror, háború, kísérleti atomrobbantások, az értelmiség kínjai – mindezt három különös sorsú nő nézőpontjából látjuk: Maruszja valamiképpen a forradalom előtti orosz lelkiséget hordozza magában; a fiatal Galina, Lazar felesége gyűlöli az öreg tudóst, akihez a KGB közbenjárásával hozzákényszerítették; Lidocska, az unokájuk pedig nagy balerina lehetne, de ő nem táncolni és szenvedni akar: ő csak egy otthont, igazi, meleg otthont szeretne magának.

A Lazar asszonyai nagyregény, átfogja az egész huszadik századot, de fenomenális sikerét annak köszönheti, hogy női sorsokat olyan érzékenyen, olyan beleéléssel, olyan szenvedéllyel, mint Sztyepnova, talán senki más nem ábrázolt még a mai orosz irodalomban. Vagy csak Ljudmila Ulickaja, akihez mindig hasonlítják: egy kritikus találó megjegyzése szerint: “Sztyepnova úgy ír, mintha Ljudmila Ulickaja és Dmitrij Bikov lánya és Tatyjana Tolsztaja unokája lenne.”

Marina Sztyepnova 1971-ben született. 2005-ben jelent meg első regénye Hirurg (A sebész) címen, amellyel szép sikert aratott, a 2011-ben megjelent Lazar asszonyai pedig már bombaként robbant, azonnal a bestsellerlisták élére került, minden nagy orosz irodalmi díjra jelölték – s most nagyjából egy időben jelenik meg a könyv minden jelentősebb nyelven. Új orosz világsztár születik!

Az első menet a születés, amit végigküzdöttünk. Onnantól folyamatosan beviszünk egy-egy ütést, elhajolunk egy másik elől, hogy aztán beleszaladjunk egy harmadikba. Sértünk és sérülünk, mert győzni akarunk, mert túlélni akarunk. Születés, szerelem, szakítás, gyász – mind egy-egy újabb menet.
Líra, mert rólunk szól, dráma, mert a másikról. Már csak a kísérőzene hiányzik, ami eldönti, hogy tragédia vagy burleszk a mérkőzés.