Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig.

A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat.

A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fejezetei részeként jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink a könyv segítségével értőbb szemmel, több tudással és nagyobb élvezettel nézik majd a magyar filmművészet nagyszerű alkotásait.

“Philip Matyszak szórakoztató útikönyvéből minden hasznos információt megtudhatunk, ami egy időutazáshoz szükséges az ókori Rómába. Készüljünk fel a kalandokra: a Kr. u. 200 körüli évekbe utazunk! Csupán a képzelőerőnkre és egy fogkefére lesz szükségünk.
A szerző tanácsokat ad arra nézve, hogyan szervezzük meg a tengeri utazást Itáliába, melyik utat válasszuk Rómába, és mit érdemes megnéznünk a város híres hét dombján. Megtudhatjuk, mit kell magunkkal vinnünk egy előkelő lakomára (étkező köpenyt, saját szalvétát és házicipőt), hol találhatók a legjobb piacok, nyilvános fürdők… no és a bordélyházak.
Sétáink során megismerhetjük a belváros összes nevezetességét a Palatinus-dombon magasodó császári palotáktól kezdve a Forum Romanum nyüzsgő forgatagán keresztül a Pantheon pompájáig. Az antik világ legnagyobb és legnépesebb városa rengeteg érdekes látnivalót tartogat, többek közt izgalmas harcikocsi-versenyeket a Circus Maximusba és véres gladiátorküzdelmeket a Colosseumban.
E szellemes és olvasmányos útikönyvet a történelem és az utazás kedvelőinek ajánljuk, valamint mindazoknak, akik valaha elgondolkoztak azon, milyen is lenne ellátogatni az ókori világ legnagyobb városába.
A kötet közel ötven illusztrációja között 11 színes ábrázolás található.”

Paloták, mecsetek, kávéházak, fürdők – útikalauz a szultánok Isztambuljához

Üdvözöljük az Oszmán Birodalom egzotikus fővárosában 1750-ben!

Isztambul a titkok városa. Látogassunk el a csodálatos palotákba és mecsetekbe, s ne hagyjuk ki a bizánci építészet és művészet fantasztikus emlékeit sem! Bejuthatunk a fényűző és szigorúan védett Topkapi Palotába. Vendégül látnak bennünket a helyiek, elvisznek luxusfürdőikbe, meghitt kávéházaikba. Alkudozhatunk a nyüzsgő bazárokban, vagy éppen a Boszporuszra utazhatunk. A szultán, a háreme és eunuchjai, kereskedők, kerengő dervisek, kendőbe burkolt asszonyok mind mind szereplői a csodálatos utazásnak, melyet a könyv segítségével tehetünk.

A kötet rendkívül szórakoztató, ugyanakkor hasznos és informatív. Olvasása közben észrevétlenül lopódzik be fejünkbe a kultúrtörténeti tudásanyag, a történelem “tapinthatóvá” válik.

Művészet, építészet, politika és bulvár – útikalauz a Mediciek városához

Üdvözöljük Firenzében az Úr 1490. esztendejében!
A világ egyetlen városa sem versenyezhet a Lorenzo de’ Medici irányítása alatt álló Firenzével, legyen szó kultúráról, oktatásról, művészetről vagy leplezetlen becsvágyról.
A reneszánsz bölcsőjében megismerkedhetünk azokkal a bankár családokkal és kereskedőkkel, akik gazdaggá tették a várost, valamint azokkal a zseniális művészekkel, akiknek köszönhetően ma Firenze a világ egyik legérdekesebb városa. Megcsodálhatjuk a varázslatos műemlékeket, megismerhetjük a város ősi szokásait és a legújabb divatokat, és talán még a város kusza politikai viszonyait is sikerül megértenünk. Ezek után kirándulhatunk egyet a falakon kívül, hogy felfedezzük az örökifjú vidéket és Toscana többi városát.

70 fekete-fehér képpel és 16 színes melléklettel

Üdvözöljük Shakespeare és Erzsébet királynő városában!
Őfelsége hű alattvalói úgy gondolják, aranykorban élnek – látogassunk el hozzájuk, és nézzük meg, így van-e!
Ismerjük meg Londont, amilyen a XVI. század utolsó éveiben volt: az udvaroncok, gyilkosok, kereskedők, koldusok, ügyvédek, drámaírók, inasok és kalandorok városát. Nézzük meg a látnivalókat a Whitehalltól a Westminster-apátságig, látogassunk el a nyüzsgő Bankside-ra, a város új színháznegyedére, amely sörfőzdéiről, medveviadalairól és bordélyairól híres.
Ebben a tényekkel telezsúfolt útikönyvben megtalálhatunk mindent, amire szükségünk lehet, ha turistaként fel akarjuk fedezni a négy évszázaddal ezelőtti, robbanásszerűen fejlődő Londont.
Sétáljunk a London-híd több tucat üzlete és háza között. Ámuljunk el a Whitehallon, Európa legnagyobb palotáján. Tisztelegjünk a királyok sírjánál a Westminster-apátságban. Járjuk be a londoni Towert, amely egyszerre levéltár, fegyverraktár, öntöde, állatkert, börtön és kincstár. Üljünk be a legjobb színdarabokra, nézzük meg a legjobb színészeket a Rose színházban, és csodáljuk meg a Királyi piac pezsgő üzleti életét. Menjünk le Greenwichbe, és kapaszkodjunk fel a Golden Hindre, a hajóra, amely körbejárta a Földet. London mágnesként vonzza egy feltörekvő nemzet legnagyobbjait. Shakespeare uralja a színpadot. Erzsébet kápráztató udvarában Ralegh és Essex grófja harcolnak az uralkodó kegyeiért. Az árnyékból pedig Dr. Dee, a matematikus és mágus ajánlja fel a királynőnek titkos tanácsait.
London hatalmas, és talán érthetetlen is, de ne féljünk, ha teljesen elveszettnek érezzük magunkat. Ebben a könyvben minden benne van, amire szükségünk lehet: mit olvassunk, mielőtt elindulunk, hogyan jussunk el Londonba, hogyan találjunk szállást és járjunk biztonságban a városban, hogyan kössünk ismeretségeket, és hogyan találkozhatunk a leghíresebb emberekkel.

Nyáry Krisztián legújabb könyvében 1848-49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Az ismert szereplők személyes hangú magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be a tankönyvekből ismert történelmi eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Hiszen a 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, örömeik és fájdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját. A kötetben szereplő 163 levél mindegyikéhez egy-egy rövid történet is társul a Nyáry Krisztiántól megszokott stílusban.

Szabó Magda hagyatékából előkerült két, kézzel írott, recepteket tartalmazó füzetecske. A megsárgult lapokon található ételek sokszínűsége és érdekessége csupán kultúrtörténeti szempontból is kiadásra érdemesíti őket, ám ezen felül olyan emlékekről van szó, amelyek számos szálon kötődnek Szabó Magda életéhez és írói világához, és ahhoz a miliőhöz, amely a hétköznapokban körülvette őt. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy az írónő gondosan megőrizte őket az utókornak.
Az Egy meszely az fél icce receptjeit nem az írónő saját maga készítette el, de minden bizonnyal ezeket az ételeket ette gyerekkorában és a későbbiekben is. A visszaemlékezések szerint egész életében ragaszkodott a házias ízekhez, azokat értékelte igazán.
A régebbi füzet – melybe az 1800-as évek végén kerültek az első bejegyzések – belső borítóján a következő felirat olvasható: Jablonczay Gizella szakácskönyve. Jablonczay Gizella neve jól ismert a Szabó Magda-olvasók előtt, hiszen a családi mitológiát elbeszélő Régimódi történet egyik fontos szereplőjéről, az írónő édesanyjának, Jablonczay Lenkének a nagynénjéről van szó. A másik, szintén kézírásos füzet szerzőjét nem ismerjük, és a receptek valószínűleg későbbi keletkezésűek. A receptek mellett található bejegyzések, kiegészítések arra utalnak, hogy mindkét szakácskönyvet gyakran forgatták, és a legtöbb recept valóban el is készült.
A két gyűjtemény közös vonása, hogy a korabeli irányvonalnak megfelelően a francia ételkészítésen alapul. Egyik füzet sem spórolós, bőven bánik a mandulával, mogyoróval, tojással, és a ma már kevésbe hétköznapi és drága (például velő, libamáj, szarvasgomba) alapanyagokkal. A receptek mögött egy változatos elkészítési módokat felvonultató, igényes, az újdonságokra nyitott, kifejezetten jómódú háztartás képe körvonalazódik előttünk.
Mindenkinek ajánljuk, aki hajlandó egy kis gasztronómiai kalandozásra, és nyitott a különleges elkészítési módokra, hogy vállalkozzon a száz évvel ezelőtti konyhaművészet rekonstrukciójára. Mindazoknak pedig, akik nem éreznek erre késztetést, talán épp ugyanannyi örömet okoz majd, ha olvasás közben megpróbálják átérezni azokat a régi ízeket és illatokat, amelyekben annak idején Szabó Magdának is része lehetett. Mint ahogy a családregényeiben is megelevenedik több mint száz év kultúrtörténete, úgy ebben a receptgyűjteményben is felfedezhetjük egy letűnt világ életmódjának, étkezési szokásainak lenyomatát.

Nincsenek elveszett léptek

Így kezdődik a Párizs történelmébe és történetébe bevezető, ínyenceknek szóló útikalauz. Első lépésben például azt mutatja be, hogy a többi nagyváros amőbaszerű terjeszkedésével szemben Párizs mindig újabb és újabb koncepciók szerint szervezte koncentrikus körökbe önmagát. Akár egy hagyma rétegei: felfejthető, és így korszakolható. Haussmann báró (Napóleon buldózere) pedig kíméletlenül felszántotta a várost, hogy kialakítsa bulvárjait az anekdota szerint azt is figyelembe vette, hogyan juthat el a leggyorsabban a szeretőjéhez.

A könyv első része negyedről negyedre haladva részletgazdag élőképet ad a város utcáiról és tereiről, remek kalandokat tartogatva azoknak, akik ismerik Párizst, és azoknak, akik kerülik a turistatömegeket. A második rész a forradalmak Párizsát mutatja be, mintegy barikádtérképet adva kezünkbe, amellyel a nagy francia forradalomtól az 1968-as lázadásokig nyomon követhetjük az események helyszíneit. A harmadik rész egy jól ismert párizsi típus, a kószálók által leírt várost mutatja be, Rousseau, Balzac és Baudelaire városát, hiszen a séta tengődés csupán; a csatangolás: élet. De Párizsról szóló könyv művészek nélkül nem lehetséges! Így még Manet, Degas, valamint a századforduló fotósai mondjuk André Kertész Párizsából is ízelítőt kapunk. A kötet zárlatát pedig Laplace inspirálja.

A Sagrada Família érzékennyé tesz, felemel, szakralitás árad belőle. Ugyanakkor igen emberi közeg is, az érzékelhető szereteté, amely megérteti velünk Isten Fia megtestesülésének nagyságát. Gaudí nem érzeteket kelt, hanem újrateremti a természetet és az embert, hívő lélek, aki kőbe mintázza az evangéliumot. Egy ég felé emelkedő és karjait anyaként mindenki felé kitáró épületben nem lehet semmi felesleges vagy nehézkes. A szerzőt követve megismerhetjük Gaudít, s megérthetjük szándékait.

Gaudí fő műve, Spanyolország leglátogatottabb turisztikai látványossága a ma már bazilikává szentelt Sagrada Família, befejezetlen építészeti csoda. „Az ügyfelemnek nem sietős” – viccelődött Gaudí, és valóban, az optimista tervek szerint Gaudí halálának centenáriumára, 2026-ra elkészül. Gaudí életének utolsó évtizedeiben minden kreatív energiáját ennek a munkának szentelte, szakrális, organikus és mesebeli álma a jövő temploma, amelyben „az anyag tisztán, a maga asztrális görbületében tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a Paradicsom alakzatát.” Gaudí nem primer érzelmeket kelt, hanem újrateremti a természet, az ember,a hívő lélek viszonyát, kőbe mintázza az evangéliumot. Gaudí nem pusztán egy óriási templomot tervezett, hanem „a béke látomását”.

A katalán szerzőt követve felkészülhetünk a zarándoklatra a Szent Család engesztelő templomába, Európa legnagyobb bazilikájába.