A népszerű Gyűrű-kúra szerzője ezúttal azokhoz a párokhoz szól, akik hosszú éveket, akár évtizedeket töltöttek el egymás mellett, és már nincsenek nagy álmaik a házasságukkal kapcsolatban. Ez már csak ilyen marad – gondolják, amíg a kétely el nem kezd befurakodni a gondolataikba: “Most vagyok a felénél. Ha most kilépek, még újrakezdhetem valaki mással. Még valóra válhat minden reményem a szerelemmel kapcsolatban.” Egy traumatikus esemény, például egy megcsalás esetén még hangosabban üzenik az érzelmek: mindennek vége. De ha a Házasság 1.0 véget ért is, még mindig van remény valami egészen új felépítésére.

Chapman könyve a válás határáig jutott különélő – vagy azt fontolgató – házaspároknak szól, akik azonban hajlandók arra, hogy még egy esélyt adjanak a kapcsolatuknak. Chapman a különélés idejét olyan válsághelyzetnek tekinti, amelyben benne rejlik a kapcsolat helyreállításának, megújulásának és jobb folytatásának a lehetősége. A könyv bibliai alapelvekre támaszkodva mutatja be, hogy mit tehetnek a különélő házastársak önmaguk jobb megismerése, személyiségük fejlődése és lelki növekedésük érdekében, hogyan javíthatnak kommunikációs szokásaikon, és hogyan helyezhetik új alapokra a házastársukkal való kapcsolatukat.

A kezdeti örömmámor után a házasságban szinte menetrendszerűen jelentkeznek olyan, eleinte jelentéktelennek tűnő nézeteltérések, különbségek és problémák, amelyek megfelelő kezelés és feldolgozás nélkül idővel válaszfalakként emelkednek a házastársak közé. A válás a legtöbb esetben nem jelent megoldást, csupán menekülés a probléma elől. Mit tehetnek a “se veled, se nélküled” csapdájában rekedt párok, akik nem akarnak elválni, de más kiutat sem látnak az elromlott kapcsolatból?

Mihalec Gábor pár-és családterapeuta saját életéből vett példákkal és beszélgetést, gondolkodást elindító kérdésekkel ösztönöz az egymás előtti megnyílásra, őszinte kommunikációra, a sebezhetőség vállalására. A kötet 52 rövid gondolatébresztőt tartalmaz, inspirációt nyújtva a heti házaspáros beszélgetésekhez.

A magányosság korunk egyik jellemző és fájdalmas problémája. Nagy szenvedést jelent, ha egyedül vagyunk, miközben vágyakozunk egy társ után, aki megbecsül, mellettünk áll, akivel kölcsönösen számíthatunk egymásra. Egy család után, amelyben megélhetjük az elégedett, bensőséges összetartozás élményét.

Magányosak természetesen nemcsak akkor lehetünk, ha egyedül vagyunk, de társkapcsolatban élve is, amely azonban nem úgy alakul, ahogy reméltük.
Szerelmesek voltunk, lángolt köztünk a szenvedély – ma unatkozunk, elhidegültünk egymástól. A kezdeti időkben minden ment magától – most akkor sem, ha megfeszülünk. Egykor úgy éreztük, a társunk mindene vagyunk – most semmibe vesz, talán meg is csal. Azt hittük, vele könnyebb lesz az élet – most nehezebb, mint valaha. Hogyan történhetett ez velünk? Jó volna együtt leélni az életünket, miközben ez mind kevésbé látszik reális célnak – körülöttünk is egyre többen válnak.

Úgy tűnik – mint annyi minden más – válságban van a párkapcsolat és a család is. Mintha a nagyszüleinknek jobban ment volna mindez… Nekünk miért nem?

Hajdan megannyi külső erőforrás szilárdította meg és tartotta egyben a társkapcsolatokat. Ezek kényszert is jelentettek, de kétségkívül érdekeltté tették a házasfeleket, hogy megpróbáljanak együtt élni akár az elégedetlenségükkel együtt is, vagy igyekezzenek többet tenni az elégedettségükért. Mára a külső összetartó erők, főleg a külső kényszerítő hatások szinte teljesen megszűntek, ha tehát hosszú távon akarjuk megőrizni a kapcsolatunkat, szükségesnek látszik a belső kapaszkodók és erőforrások fölfedezése, kimunkálása.

A segítő szakma sokat tud arról, hogy nehéz helyzetekben hogyan cselekedhetünk hatékonyan a kapcsolatunkért, és miként kerülhetjük el a felesleges buktatókat. Ezek az információk, eszközök azonban nem élnek eléggé a köztudatban, miközben szükségünk lenne rájuk. Azzal a vággyal és céllal írtam meg ezt a könyvet, hogy akik szeretnének elégedett és tartós kapcsolatban élni, minél több hasznos információt és ösztönzést kaphassanak a megvalósításához, hiszen jóval több lehetőség áll rendelkezésünkre, mint gondolnánk!

Művészet-e a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, “beleesik”? Ez a könyvecske – noha az emberek többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja – az előbbi feltevésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

A házasságnak számos buktatója van, melyekkel a pár rendszerint csak az együttélés első hónapjai, évei után találkozik. Hogyan alakítható ki az őszinte és hatékony kommunikáció, és miként mélyíthető el az intimitás, hogy a különbségek, a konfliktusok, a félreértések és egyéb kapcsolati problémák megoldhatóvá váljanak, és a házasság fejlődő és kölcsönös elégedettséget nyújtó kapcsolat legyen? Chapman tanácsadói praxisából vett esetekkel, és bibliai idézetekkel támasztja alá gondolatmenetét. Könyvét mindenki haszonnal forgathatja, aki változtatni és javítani kíván a társával való kapcsolatán.