Az R hangzó sokszor makacs, nehezen kialakítható hang, ezért sok esetben hosszú terápiás idővel kell számolnunk! Javítása speciális előkészítést, “R-előgyakorlatokat”, türelmes, sok lépcsős rögzítést, módszeresen nehezedő automatizálást és motoros differenciálást igényel. Egyik jellegzetessége az R hangzó terápiájának, hogy gyakran kitérővel, segédhangok alkalmazásával jutunk csak el az önmagában megperdülő tremulánshoz.
Az R hangzó kialakítása fokozott figyelmet, nagy türelmet és kitartást igényel. Apró lépésekkel, átgondolt, fokozatosan egymásra épülő, gyakran visszalépő, a jót megerősítő, tudatosan átgondolt gyakorlatokkal lehet csak eredményt elérni. Ne féljünk kivárni a kellő mozgásérzet megjelenéséhez és kivitelezéséhez szükséges időt! Ennél a hangzónál fokozottan érvényes, hogy nem lehet türelmetlen sem a logopédus, sem a szülő, de a hangzót tanuló sem (akár gyermek, akár felnőtt)!
Reméljük, hogy mindenkinek nagy örömet és kellemes élményt nyújt a közös tanulás során ez a gyakorlófüzet, hiszen:
– sok pergetést előkészítő, célzott gyakorlatot tartalmaz, amelyeket a logopédus mindennapi gyakorlásra ajánlhat tanítványainak, valamint saját tapasztalata alapján egyéb feladatokkal is kiegészíthet;
– az R hangzó rögzítési sorrendjének megfelelően minden segédhangzóval változatos gyakorlási lehetőséget teremt, miközben pihentető, s egyben motiváló készségfejlesztő feladatok sokaságával szerez kellemes perceket a gyermekeknek és a szüleiknek.

Mai modern életünkben, az okostelefonok és a közösségi hálók világában egyre több szülő ébred rá, hogy gyerekeink túl sok időt töltenek a virtuális valóságban, ahelyett hogy tapasztalatokat gyűjtenének a való életben, gyakorolnák az együttműködést, fejlesztenék a problémamegoldó képességüket vagy az állóképességüket. Nem véletlenül válnak egyre népszerűbbé azok a táborok, amelyekben a gyerekek valóságos helyzetekben, valódi nehézségekkel szembesülve próbálhatják ki magukat, és közben ráérezhetnek a helytállás, a próbatétel ízére.
Eric Davis több mint tizenhat évet szolgált az amerikai hadseregben, és ebből mintegy tízet a SEAL-nél, az amerikai haditengerészet különleges alakulatánál. Átesett a világ legkeményebb katonai kiképzésén, és megtanulta, hogyan álljon helyt a legnehezebb körülmények között is. Megtanult kreatívan gondolkodni, kitágítani a saját határait, sőt túllépni azokon.
A hadseregben szerzett tapasztalatainak a magánéletében, a gyermekeivel, elsősorban a fiával való kapcsolatában is nagy hasznát vette. Mivel neki magának apai jelenlét és apai példa nélkül kellett felnőnie, tudta, milyen fontos mindez egy fiúgyerek, főleg egy kamasz életében. De azzal is tisztában volt, hogy apának lenni nem könnyű feladat. Nemcsak a gyerekeinkkel szemben kell elvárásokat támasztanunk, hanem önmagunkkal szemben is, és minden kihívással úgy kell szembenéznünk, mintha gyerekeink élete és a mi életünk egyaránt ezen múlna.
Manapság, amikor a gyerekek idejének nagy részét az iskola, a felnőttekét pedig a munka tölti ki, sokszor nehézséget jelenthet a tartalmas apa-fiú kapcsolat kialakítása. De soha nem szabad feladni!
Eric Davis egykori bajtársai, a tengerészet elit kommandósai segítségével a fegyelem, a vezetői képességek és a kalandok szerepének hangsúlyozásával, tanulságos, gyakorlati példákon keresztül vezeti rá az olvasót arra, hogyan fűzheti szorosra kapcsolatát a fiával, hogyan faraghat belőle erős, magabiztos, bátor férfit.

ERIC DAVIS a SEAL katonájaként, majd kiképzőjeként számos titkos bevetésen és küldetésen vett részt a világ legkülönbözőbb pontjain. Ő képezte ki Chris Kyle-t és Marcus Luttrellt mesterlövésznek, több mint húsz, Irakból csempészárut szállító hajót tartóztatott fel, ám élete legnagyobb teljesítményének és eredményének gyerekei felnevelését, apai hivatásának betöltését tartja.

A sorozat harmadik kötetének feladatai a világ, a természet megismerését segítik. Egyben utat mutatnak a tapasztalati tudás megszerzéséhez, a belőle megszerezhető tudás kialakításához. A felnőtt szerepe most sem más, mint az útmutatás, a mintaadás és az érdeklődés felkeltése. Minden további lépés a gyerek dolga. A feladatok nehézségi foka igen különböző. Vannak, amelyek komolyabb előzetes tudást igényelnek, mások egyszerűen elvégezhetők. És mivel a gyerekek fejlődése igen eltérő, többféle életkorban is hozzájuk lehet kezdeni. Lesz, aki már négyévesen iránytűt fog szerkeszteni, mások viszont csak később lesznek érettek rá. Fontos, hogy ne sürgessük a gyerekeket, ne legyünk türelmetlenek, hanem hagyjuk őket a maguk tempójában működni.

Mi a baj az iskolákkal? Valóban megölik a kreativitást, ahogy Ken Robinson híres TED-előadásában állítja? Milyen oktatás lenne képes felkészíteni gyerekeinket az állandóan változó, kiszámíthatatlan jövőre?
Kreatív iskolák című könyvében Ken Robinson sorra veszi az elavult, iparosított oktatási rendszer problémáit az állandó tesztkényszertől a tanulók és a szülők elidegenítésééig, és olyan úttörő, gyakorlati megoldásokat javasol, amelyekkel alulról szerveződő módon, kis lépésekkel is forradalmi változásokat lehet elérni. Személyre szabott, organikus megközelítést szorgalmaz, amely a rendelkezésünkre álló példátlan technológiai és szakmai erőforrásokból merítve minden tanulót megszólít, kialakítja bennük a tanulás szeretetét, és képessé teszi őket arra, hogy szembenézzenek a 21. század kihívásaival. A Kreatív iskolák kötelező olvasmány mindenki számára, akit érdekel egy újfajta oktatás lehetősége, legyen akár szülő, tanár, iskolaigazgató vagy oktatási döntéshozó.
Sir Ken Robinson Az alkotó elem, Az alkotó tér és az Elemedben vagy? szerzője, nemzetközileg elismert oktatási szakember, a kreativitás és az innováció területének egyik legkiválóbb szakértője. Tanácsadóként dolgozott kormányokkal, Fortune 500 cégekkel, országos és állami oktatási rendszerekkel, valamint a világ vezető nonprofit és kulturális szervezeteivel.

A szerzőkről
Sir Ken Robinson, PhD Az alkotó elem, Az alkotó tér és az Elemedben vagy? szerzője, nemzetközileg elismert oktatási szakértő. A Fast Company szerint “a kreativitás és az innováció területének egyik legkiválóbb teoretikusa”, a világ legbefolyásosabb üzleti gondolkodói között szerepel a Thinkers50 listán. Dolgozott kormányokkal Európában és Ázsiában, nemzetközi szervezetekkel, Fortune 500 cégekkel, országos és állami oktatási rendszerekkel, valamint a világ vezető nonprofit és kulturális szervezeteivel. Tizenkét évig tanított pedagógiát a Warwicki Egyetemen az Egyesült Királyságban, professzor emeritus. 2006-os híres beszéde a rangos TED konferencián a legnézettebb a TED történetében: emberek milliói látták több mint százötven országban. Liverpoolban született, ma Los Angelesben él.
sirkenrobinson.com
@SirKenRobinson
facebook.com/SirKenRobinson
Lou Aronica három regény szerzője, és több ismeretterjesztő mű társszerzője, köztük olyan amerikai bestsellereké, mint a The Culture Code (A kulturális kód), Az alkotó elem és az Elemedben vagy?

“Egyike azon ritka könyveknek, amelyek nemcsak buzdítanak az oktatás átalakítására, de egy megvalósítható stratégiát is elénk tárnak. Ken Robinson forradalmi gondolatai arra ösztönöznek, hogy megváltoztassuk az iskolával, a tanulással, és legfőképp tanulóink lelkesedével és tehetségével kapcsolatos elképzeléseinket. Globális változásokat fog elérni, amelynek én is részese kívánok lenni!”
Brené Brown, PhD, a Bátraké a boldogság szerzője című bestseller szerzője

“A Kreatív iskolák csodálatos és élvezetes olvasmány. Rákényszerít, hogy újragondoljuk, mit is jelent valójában az iskola, a tanulás és a kreativitás.”
Malala Juszufzai Nobel-békedíjas emberjogi aktivista, az Én vagyok Malala című könyv szerzője

“Ken Robinson Kreatív iskolák című könyve magával ragadó vízió arról, hogy milyennek kell lennie az oktatásnak. Határozott felhívás a cselekvésre, miközben lenyűgöző példákat tár elénk olyan iskolákról, ahol már most a jövő oktatása zajlik. Ne hagyják ki ezt a fontos könyvet!”
Tony Wagner, a Creating Innovators (Újítókat teremteni) és a The Global Achievement Gap (Globális teljesítményrés) szerzője, a Harvard Egyetem Innovációs Laborjának vendégtanára

“Sir Ken Robinson évtizedek óta az oktatás radikális megváltoztatásának egyik vezető szószólója. Könyve gyakorlati útmutatást ad arra, hogy miképp alakítható át a rendszer akár az egyes iskolákon keresztül, például állítva azokat a pedagógusokat, akik kezükbe vették a dolgokat, és forradalmasítják az oktatást. MOST. ”
Dave Burgess, a Teach Like a Pirate (Úgy taníts, mint egy kalóz) című The New York Times bestseller szerzője

“Ez a könyv felhívja a figyelmet az emberi erőforrások terén jelentkező világméretű válságra. A tanulók körében elhatalmasodó unalom és passzivitás – csakúgy, mint a lemorzsolódás – világszerte számos iskolarendszer krónikus problémájává vált. A Kreatív iskolák kötelező olvasmány mindenki számára, akit érdekel egy újfajta oktatás lehetősége.”
Pasi Sahlberg, a Finnish Lessons 2.0 (Finn példa 2.0) szerzője

“Felejtsük el a sok fecsegést arról, hogy az oktatást a technológia és a gazdasági erők teszik tönkre. Ken Robinson és Lou Aronica szemléletesen leírják, hogy ezek olyan tényezők, amelyek éppen hogy szükségesek ahhoz, hogy minőségi oktatás jöjjön létre mai világunkban.”
Howard Gardner, a Five Minds for the Future (A jövőre termett öt elme) szerzője

“Minden szülő boldogan örökre elengedné a szidalmazást, a büntetést és a fenyegetést, ha tudná, hogyan lehet biztos abban, hogy gyermeke megfelelően fejlődik, és mindenkor felelősségteljesen cselekszik mindezen fájdalmas intézkedések nélkül is. A Gyermekeink kibontakozása, önmagunk kibontakozása válasz erre az univerzális kérésre. Nem arra kínál megoldást, hogyan irányítsunk egy gyermeket szelíden, hanem azt mutatja meg, hogyan legyünk együtt és értsünk meg egy gyermeket úgy, hogy ő mindenkor legjobb önmaga lehessen – nem azért, mert fél tőled, hanem azért, mert szabad akaratából az.
“Időnként feltűnik egy-egy szerző, aki képes hitelesen beszélni az igazságról, még akkor is, ha az nekünk hatalmas kihívást jelent, vagy kényelmetlenül érezzük magunkat tőle. Naomi Aldort ezen emberek egyike. Ez a könyv arról szól, hogyan értékeljük a gyermekeinket akként, ahogy vannak, az helyett, akivé mi szeretnénk, ha válnának. Sokunk számára ez egyáltalán nem is olyan egyszerű. Azt hiszem, ez a legnagyobb ajándék, amit gyermekeinknek, és magunknak egyáltalán adhatunk.”
Wendy Priesnitz, Life Learning Magazin

“Dr. Adort a békés szülő-gyermek kapcsolatnak olyan esszenciáját desztillálta, amelyet bizton nevezhetünk az emberi szív költészetének.”
Veronika Robinson, The Mother Magazin

“Naomi Aldort tudja, hogyan neveljen olyan gyermekeket, akik képesek szeretni, mert őket is szerették. A könyv ellenszere azoknak a hagyományos elveknek, amelyben a legtöbbünket neveltek, és ahogy sokszínű neurózisainkat beszereztük.”
Brad Blanton, a Radical Parenting and Radical Honesty szerzője”

A gyermekközpontú szemlélet elterjedése a köztudatban nagyon nagy részben a jeles olasz orvos-pedagógusnak köszönhető. A róla elnevezett pedagógia alapelve a gyermek tisztelete. Kiindulópontja, melyre egész módszere épül, az a természetes érdeklődés, amely már az újszülöttet is jellemzi. Ennélfogva a nevelés során az a felnőtt legfőbb feladata, hogy ennek feltételeit a lehető legteljesebben biztosítsa. Fontos, hogy a gyermek mindent maga végezzen, ami fejlődését elősegíti, s a tapasztalat segítse tudása létrejöttét.
A Montessori-pedagógia nem a tekintélyre alapozza a nevelői hatást, mert azt nem tekinti hatékonynak, hanem ötletes fejlesztő módszerekre. Ehhez motiváló, az érzékszervi fejlődést kreatívan támogató játékos eszközöket dolgoztak ki a gyermeket számára, és olyan módon építették fel a környezetét, hogy az mindenben a gyermek sajátosságaihoz igazodjon.
Éve Herrmann a Montessori-pedagógia képviselője. Könyvében a gyermekek életkori sajátosságai alapján, tematikusan rendszerezi azokat a tevékenységeket és eszközöket, amelyek mai viszonyaink között is érvényesen támogatják a gyermekek fejlődést.

Az óvónő és az óvodai játék megismertet a gyermeki játék általános jellemzőivel, tárgyi és személyi feltételeivel. Taglalja a játékfajták sajátosságait, s az óvónők kapcsolódó tennivalóit. Kitér az óvónő-szülő kapcsolatra, a “közös gyereknevelés” összehangolásának tennivalóira. Teszi mindezt úgy, hogy elméleti megállapításait számos gyakorlatból vett példával illusztrálja és támasztja alá.
Az óvónő és az óvodai játék rendszerezett, átfogó ismereteket nyújt az óvodáskorú gyermekek játéktevékenységéről. Az elméleti ismeretek mindig konkrét példákon keresztül jelennek meg – nincsenek ex cathedra kijelentések, vannak viszont a gyakorlat által igazolt összetartozó és ellentmondás mentes tanácsok.
Az óvónő és az óvodai játék konkrét eseteken át elemzett ismereteket nyújt az óvónőknek ahhoz, hogy értsék a játék mibenlétét, funkcióit azért, hogy a játékot a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének szolgálatába tudják állítani.

“A gyermek egy személy, azaz önálló emberi lény. Az érzelmek pedig az egyén szerves részét képezik, azt fejezik ki, hogy él. Ha képesek vagyunk meghallgatni, mit érez a gyermekünk, és tiszteletben is tartjuk azt, akkor őt magát hallgatjuk meg és tiszteljük. A szülők gyakran tehetetlenek gyermekük heves érzelmeivel szemben, ezért le akarják őt csillapítani. El akarják hallgattatni, ha kiabál, azt akarják, hogy ne sírjon, ne fejezze ki az érzéseit. Márpedig az érzelmeknek értelmük, céljuk, sőt gyógyító erejük van. Az érzelmi kitörések segítségével tudunk megszabadulni fájdalmas tapasztalataink érzelmi következményeitől.”

“Társadalmunkban, és még inkább majd a gyermekeinkében, csak az lehet sikeres, aki bízik önmagában, önálló, és könnyen teremt kapcsolatot. Manapság a kommunikációs készségek és az érzelemkezelés legalább annyira fontosak, mint a tárgyi tudás. Ahhoz, hogy magánéletünkben és szakmánkban is fejlődjünk, az érzelmi intelligencia fontosabb, mint valaha. Már nem elég, ha a gyermekünk intellektusát erősítjük, foglalkoznunk kell az érzelmi intelligenciájával is. Ráadásul a tanulási zavarok többségének hátterében érzelmi blokkok állnak.”

Üdvözöljük a digitális bennszülöttek világában, ahol az önbecsülés a kapott lájkok számától függ, ahol „ártatlan” csemetéink szexfotókat és -videókat küldözgetnek egymásnak, és ahol a házibulikon nem csak a piába kóstolnak bele. Ebben az új korszakban a személyes találkozásokat felváltották az online randik, amelyeken a tinédzserek minden gátlást levetkőznek, miközben nem akarják vagy nem tudják felmérni szavaik és tetteik cseppet sem virtuális következményeit.

A mai tizenévesek az első olyan generáció, amelyik online küzdi végig a különben sem problémamentes kamaszkort. Az internet, a közösségi média és az ingyenes pornó drámai változásokat okozott a fiatalok kommunikációjában és a szexualitásról való gondolkodásukban. Mi, szülők, akik számára a digitális világ többnyire feltérképezetlen vidék, csak kapkodjuk a fejünket: mit tehetünk, hogy gyermekünk fizikai és lelki sérülések nélkül élje túl ezt a rázós időszakot?

A Szex és lájk és közösségi média című hiánypótló kötet olvasmányosan, az életből vett példákkal és rengeteg empátiával mutatja be, mi zajlik kamasz gyerekünk szobájában és lelkében. Honnan tudhatjuk, hogy valóban boldog? Miképp beszéljünk vele a szexről és a párkapcsolatokról? Hogyan taníthatjuk meg hatékonyan védekezni az új, számunkra is ismeretlen kihívásokkal szemben? A kötet nemcsak a szülőknek, de a tizenéveseknek is hasznos tanácsokkal szolgál: hogyan tehető biztonságosabbá a randizás, a fesztiválozás vagy a külföldi utazás?

A szerzők, akik maguk is gyakorló szülők, évek óta dolgoznak fiatalokkal, és tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a tiltás csak hazudozást és titkolózást szül. Tippjeik, tanácsaik ezért abban segítenek, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz gyermekünkkel, és őszinte, józan beszélgetéseket folytathassunk. Hiszen egy állandóan változó világban nincs nagyobb kincs a bizalomnál!

Allison Havey és Deana Puccio 2012-ben közösen hozták létre a RAP Projectet, amelynek keretében folyamatosan járják az Egyesült Királyság iskoláit, és előadásokat tartanak az online és offline biztonság égető kérdéseiről. Allison Havey újságíróként és televíziós producerként szexuális bűncselekményekkel foglalkozott a világ számos országában, Deana Puccio pedig szexuális bűncselekményekre specializálódott ügyészként dolgozott Brooklynban. Mindkettőjüknek tinédzserkorú gyerekeik vannak, Londonban élnek családjukkal.

A pszichológus-pedagógus szerzőpáros könyve kettő az egyben: szülőknek szóló, gyakorlatias szemléletű pszichológiai útmutató és óvodás-kisiskolás gyerekeknek szánt kreatív segítő mesegyűjtemény.

Deliága Éva évtizedes pszichológusi praxisa tapasztalatai alapján állította össze azt a módszercsokrot, amelyet már több száz család tesztelt és igazolt vissza. A dackorszakon is túlnyúló, óvodás- és kisiskoláskorban megnyilvánuló akaratosság szelíd feloldására szolgáló eszköztár kialakításánál figyelembe vette, hogy az eltérő személyiségű szülőknél és gyermekeiknél szituációtól függően más-más megoldás működhet.

Lovász Hajnalka finom humorral átszőtt, kalandos meséin keresztül pedig szimbolikus módon válik átadhatóvá az akaratosság, az ellenszegülés, a konfrontatív egymásnak feszülés békés feloldásának több módja. Lehetséges mintát kapunk néhány jellegzetes probléma kezelésére, amellyel sok szülő szembesül a mindennapok során. A pedagógus szerző nagy beleérzéssel és gyöngédséggel segíti a helyzetek empatikus megoldásában az olvasó felnőttet – és a mesék kis hallgatóját.

Pamela Druckerman amerikai újságíróként került Párizsba, és a francia fővárosban lett anyuka is. A szokásos kulturális különbségek mellett így azzal is szembesülnie kellett, hogy a franciáknak bizony a várandósságról és a gyereknevelésről is egészen különleges elképzelésük van. Miközben ő maga egy új élethelyzet, az anyaság kihívásaival küszködött, őszinte megdöbbenéssel és kíváncsisággal figyelte, ahogy a francia anyukák könnyedén oldják meg a legösszetettebb helyzeteket is, legyen szó akár a kisbabák éjszakai alvásáról, akár a nagyobbak evési szokásairól vagy társas viselkedéséről.
Hogyan lehetséges ez? – tette fel a kérdést Druckerman, és nem nyugodott, amíg meg nem találta a választ, hogy aztán mindazt, amire saját kárán rájött, egy rendkívül humoros és üdítő olvasmány formájában ossza meg a nagyvilággal. Könyve, a Nem harap a spenót egyik legkeresettebb gyerekneveléssel foglalkozó kötet itthon is. Az új kiadás ráadásul 100 praktikus tippel – a francia gyereknevelés legfontosabb alaptételeivel – egészül ki, hogy ezáltal még könnyebben leshessük el a francia anyák titkát.

Tizenhét éves koromban a barátom anyja megkérdezte, hogy mi akarok lenni. Világcsavargó, válaszoltam. Hobó, a régi, Jack London-i értelemben. Később megnéztem A pármai kolostorból készült nagyszerű filmet, Gérard Philipe főszereplésével, mely úgy kezdődik, hogy robog egy hintó a sziklás észak-itáliai tájon, és a sziklák közül egyszer csak leugrik egy útonálló. Az utasok a pisztolyukhoz kapnak: „Ki vagy?” (Én legalábbis így emlékeztem évtizedekig.) Mire ő meghajol, köpenye lobog a szélben, nagy karimás kalapját leveszi, grandezzával meglóbálja, és azt mondja: „Ferrante Palla, szabad ember”. Attól kezdve azt gondoltam: ez akarok lenni! Szabad ember! Közben eltelt több mint ötven év, és azóta is próbálok, igyekszem az lenni. Remélem, hogy az is vagyok. De legalábbis úton vagyok a szabademberség felé.

?
Mindig el akarják venni a külső szabadságunkat, ez legkésőbb az iskolába lépéssel megkezdődik, de sokszor már az óvoda is fenyeget – ami viszont mindig megmaradhat, ha kimunkáltuk magunkban, az a belső szabadság. Már a magzati korban kezdődik ennek megalapozása az örömteli biztonság megadásával – ami ilyenkor még az anya örömteli biztonságérzetét jelenti. És aztán: tudok-e a gyerekemnek továbbra is örülni, vagy szorongok, és ez a szorongás őt is görcsbe rántja? Netán „tanításoknak” esem áldozatul, és elhatározom, hogy ezt a kis lényt erre vagy arra fogom „terelni”? Tudok-e őszinte maradni? Akkor is, ha baj van? Ha éppen elválunk vagy valaki beteg a családban? Tudom-e hagyni, hogy ő felfedezze önmagát, a maga világát és a világot maga körül, vagy azt hiszem, hogy mindent nekem kell megszerveznem? Tényleg: mi az, amitől nekem kell megvédenem őt? Észreveszem-e, ha tőlem beteg a gyerek? Vajon agresszívvé kell-e őt nevelnem ebben az agresszív világban, hogy sikeres legyen? (Semmiképpen!)

Hogy újra és újra jelen tudjak lenni a magam és a gyerekem életében, ehhez a mindig fenyegetett, de mindig újra kiküzdhető belső szabadság kell.

Szeret ön okos, kreatív, fantáziával megáldott gyerekeket látni? Szeretné, hogy az új nemzedék minél sikeresebb és boldogabb legyen? Micsoda kérdések! Hiszen nincs olyan szülő vagy pedagógus, aki ezekre nemmel válaszolna.
A kreativitás természetes emberi tulajdonság, más-más szinten, de mindenki rendelkezik vele. Olyan alapképesség, amelyet könnyen a magunk szolgálatába állíthatunk, hiszen a hozzá szükséges készségek kitűnően fejleszthetők, erősíthetők!
Az előrejelzések szerint azoknak a szakmáknak a jelentős része, amelyekben napjaink diákjai felnőttként dolgoznak majd, ma még nem is létezik! A változás leginkább a szellemi munkaköröket érinti majd, s ebben a helyzetben a kreativitás rendkívüli módon felértékelődik. Mi – szülők, pedagógusok – sokat tehetünk azért, hogy ez a gyerekeinkkel született kincs ne sorvadjon, ne vesszen el, sőt hatékony eszközzé fejlődjön.
Ez a remek, a szerző rajzaival illusztrált könyv összefoglalja a kreatívgondolkodás-tanítás főbb sarokpontjait, és egységes koncepciót, módszertant mutat be arra. S bár a benne szereplő izgalmas, játékos feladatok gyerekeknek szólnak, alkalmasak arra is, hogy felnőttekben is kedvet ébresszenek kreativitásuk fejlesztésére.
Várható megjelenés: április 18.

Az elég jó szülő évtizedek óta a gyereknevelés megkerülhetetlen klasszikusa. Bettelheim azt vallja, ha valaki jól akarja fölnevelni a gyermekét, nem kell feltétlenül tökéletes szülőnek lennie: „a tökéletesség halandó ember számára nem elérhető. Az viszont lehetséges, hogy elég jó szülők legyünk – vagyis olyan szülők, akik jól nevelik gyermekeiket. Ha erre törekszünk, nevelési hibáinkat – melyeket legtöbbször épp azért követünk el, mert gyermekeinkkel kapcsolatos érzelmeink túlságosan erősek – bőségesen ellensúlyozni fogják azok a helyzetek, melyekben helyesen cselekszünk.” Bruno Bettelheim

Bruno Bettelheim (1903–1990) szülővárosában, Bécsben szerzett filozófiából diplomát, és a harmincas években ott járt Richard Sterba analízisébe. 1938-ban sok más osztrák zsidóval együtt Dachauba internálták, ám a következő évben, Hitler születésnapján amnesztiát kapott. Szabadulása után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol a Chicagói Egyetem professzora és egy gyermekotthon vezetője lett. Harminc éven át foglalkozott súlyosan lelki sérült, többek között autista gyerekekkel. Két legfontosabb könyve, a magyarul is megjelent Az elég jó szülő és A mese bűvölete.

A Montessori általános iskola komoly alternatívát jelent a hagyományos általános iskolák helyett. Az általános pedagógia néhány ismeretet már átvett a Montessori-pedagógiából, de az átfogó koncepció még kevéssé ismeretes.
Ez a könyv szemléletesen mutatja be azokat a szempontokat, amelyekre a Montessori iskola épül. A sok-sok szöveges és képes példa könnyen érthető bevezetést nyújt a pedagógiai gyakorlatba.

Azok a felnőttek, akik munkájuk során gyerekekkel foglalkoznak, nem tudják fuggetleníteni magukat attól a hatástól, amit az agresszió tabusítása okoz. Jesper Juul könyve ezt a tabut igyekszik megdönteni. Arra keresi a választ, hogy miért diszkrimináljuk azokat, akik erőszakos fellépésukkel sok bánatot, gondot és álmatlan éjszakát okoznak nekunk. Felnőttként megtanultunk úgy beszélni és viselkedni, hogy még a látszatát is elkeruljuk az agresszivitásnak. De ez akkor nem más, mint kedvességnek és tisztességnek álcázott erőszak. Pedig éppen az erőszak ilyen megnyilvánulása sérti leginkább a gyerekek integritását. A szerző kristálytiszta logikával és számos jól átélhető példával mutatja be, hogyan érthetjuk meg gyermekeink agresszív viselkedésének mozgatórugóit, és hogyan segíthetunk nekik a mindennapokban. Jesper Juul nemzetközileg elismert családterapeuta, számos aktuális pszichológiai problémáról szóló könyv szerzője. A világszerte működő Family-Lab International családsegítő szolgálat alapítója és vezetője.

A Montessori-módszer elveit összefoglaló kézikönyv gyakorlati útmutatóul szolgál: az 1–5 éves korú gyermekek szülei találhatnak gondolatébresztő ötleteket és gyakorlati tanácsokat a szabadban, illetve a lakásban végezhető tevékenységekhez, amelyeknek az a céljuk, hogy elősegítsék a gyermek képességeinek fejlesztését, bátorítsák önállóságát, erősítsék önbizalmát. Egy rövid történeti és módszertani áttekintés után a szülők javaslatokat találnak ahhoz, hogyan ismerjék meg gyermekeik tanulási folyamatait, miként viselkedjenek a közös játékban, milyen játékokat készítsenek vagy javasoljanak, hogyan alkalmazzák a készen kapható játékokat a Montessori-elvek szellemében, hogyan alakítsák ki az otthoni környezetet a kisgyermek igényeinek megfelelően.
A konkrét példáknak, a képes illusztrációknak köszönhetően a Montessori-módszer könnyen értelmezhető és elsajátítható mindenki számára. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy a gondos szülők eredményesen alkalmazzák saját otthonukban és a mindennapokon.