A szerző az MTA Doktora, Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár. A város- illetve regionális szociológia, környezetszociológia, társadalmi konfliktusok, társadalmi versenyképesség, társadalmi egyenlőtlenségek, klímaváltozás, társadalmi jól-lét kutatója.
Új monográfiájának célja a mai európai, közte a magyar nagyvárosi társadalmak területi társadalmi szerkezetét érintő radikális átalakulások bemutatása: a történeti és a mai, globális urbanizációs hatások metszeteiben újraszerveződő nagyvárosok elemzése, illetve az ellentmondásos társadalmi viszonyaik feltárása, az európai nagyvárosok közötti közeledési trendek, de a meglévő különbségek megvilágítása is. A különböző fejezetekből kiderülnek a társadalmi strukturális meghatározottságokkal és az urbanizációs sajátosságokkal is összefüggő nagyvárosi társadalmi egyenlőtlenségek, meghatározott társadalmi csoportok befogadása, mások kirekesztése, a történetileg inkább duális, kevert társadalmi összetételű nagyvárosi terek mai újraszerveződései. Lényegesek az összehasonlító elemzések: a nyugat-európai és a kelet-közép-európai fővárosok, közte kiemelten a magyar főváros történeti és mai társadalmi szerkezeti sajátosságainak a feltárása, a szocialista urbanizáció mai hatásainak a tesztelése, és a globalizált urbanizáció következményeinek a kiderítése.

Nő-e az erőszakos bűncselekmények száma a média hatására?
Mennyit szexelnek ténylegesen az emberek?
Hányan vannak, akik el is olvassák a könyvet, amit megvettek?
Kijátszhatjuk-e a tőzsdepiacot?
Hány rasszista élhet valójában az egyes országokban?
Te tényleg az vagy, amire klikkelsz?

Seth Stephens-Davidowitz, a Harvardon végzett közgazdász, a Google volt adattudósa, a New York Times rovatvezetője szerint az, amit az emberekről gondoltunk, nagyrészt totális tévedés. Hogy miért? Azért, mert az emberek hazudnak. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőiknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak – és önmaguknak is.
Csakhogy… Az internet korában már nem kell arra hagyatkoznunk, amit az emberek magukról mondanak! A keresőmotorok, a közösségi oldalak, a randi- és a pornóoldalak digitális aranybányák a Big Data kutatóinak. Valós képet adnak arról, mit gondolnak, mit akarnak, mit tesznek valójában az emberek. Ezekből az adatokból megtudjuk, milyenek is vagyunk mi ténylegesen – ami lehet vicces, de akár sokkoló is. Ám mindenképpen elgondolkodtató.
Mert a Big Datától szinte mindent megtudhatunk az emberi természetről – feltéve, ha azt kérdezzük tőle, amit kell.

“Nick Thorpe, a BBC Magyarországon élő tudósítója már az előző könyve (­A Duna – Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, Scolar, 2015) megírása alatt is folyamatosan tudósított évtizedünk egyre súlyosbodó problémájáról: az európai politikai életet gyökerestől felforgató menekültválságról. Friss könyvét teljesen ennek a témának szentelte. Napjainkban szinte mindenki állást foglal e bonyolult kérdésben, és az emberek sokféleképpen viszonyulnak a menekültekhez. De mit gondolnak ők, a menekülők? Mi elől menekülnek, és hova menekülnek? Mit hagytak maguk mögött, és miben reménykednek? Egyáltalán kik ők? “Új könyvem címét, Sír az út előttem egy székely népdalból kölcsönöztem…” – írja a szerző a kötet elején. Emberi sorsokról, családi tragédiákról és újraegyesítésekről olvashatunk, közvetlen közelről figyelhetjük az úton lévők mindennapjait, és megismerkedhetünk a “jóval” és a “rosszal”. Akár egy népdalban vagy népmesében, a dolgok mögött mindig ott rejlenek a megfontolandó nagy igazságok, nagy tanulságok – és az emberi sorsok. “

Hankiss Elemér életműsorozatának hatodik kötete az 1982-ben megjelent Diagnózisok és az 1986-ban publikált Diagnózisok 2. című tanulmánygyűjteményeket tartalmazza. A már több kiadást megért, a társadalmi fejlődés magyarországi torzulásairól, betegségeiről szóló írások sajnos három évtizeddel megszületésük után is érvényesek és aktuálisak.
A kötetben egyebek között a közösségek válságáról, az értékek bizonytalanságáról, a társadalmi bűntudatról, a politika mindenhatósága miatti állampolgári infantilizmusról, a második társadalomról, televíziós kultúránk sajátosságairól és a kényszerpályára kényszerült magyarországi társadalomfejlődésről szóló tanulmányok olvashatók. A főként a magyarországi jelenségekkel foglalkozó írások mellett a kötetben szerepel egy, a modern társadalmak működési zavarait általánosságban, nemzetközi áttekintésben vizsgáló elemzés is.