A Biblia tartalmára épülő könyvben 25 ó- és 18 újszövetségi történetről olvashatunk. Az egyszerűen elbeszélt történetek mellett találhatunk recepteket, ügyességi feladatokat, közösségi játékokat és a témákhoz kapcsolódó olyan érdekességeket, sok-sok vidám ötletet, amelyek nemcsak szórakoztatóak, de egy játék erejéig összehozhatják a családot, s hasznosnak bizonyulhatnak az óvodai és általános iskolai nevelési munka során is. A könyvet barátságos, mosolyt fakasztó, színes illusztrációk hozzák még közelebb a kis olvasókhoz.

Az élet előrenéz, nem hátrál sosem, szüntelenül valami újat hoz elénk. Átmeneti kevesebb révén valami többet, valami jobbat szül. Feltartóztathatatlan erejű hullámhoz hasonló: mindig előre-, mindig felfelé visz bennünket. A hit csak megerősíti, amit a természet fennen hirdet. Abban a világban, amely mintha elveszítette volna az élet örömét, a hit visszaadja a derűlátást, a reménységet. Ezzel a megújult látásmóddal a halált megfoszthatjuk a hozzátapadt mítoszoktól, leránthatjuk álarcát, mi magunk pedig megszabadulhatunk a hozzá kapcsolódó félelemtől és szorongástól.

Szent Biblia, Károli Gáspár féle fordításban. Kétféle (kék, bordó) bőr borítóval.

A világirodalom története néha meghökkentő és elgondolkodtató meglepetésekkel szolgál a kíváncsi utókornak. Ilyen a Barlaam és Joszaphát, amely a Pancsatantra mellett vagy talán előtt a világirodalom legtöbbet fordított műve volt a 6. századtól a kora újkorig. A Buddha életét és tanítását földolgozó indiai legendának számos vallás és kultúra számára volt fontos üzenete, s állandó változtatásokkal, kiegészítésekkel és hangsúlyeltolódásokkal elkezdte hosszú vándorútját Belső-Ázsián és Iránon keresztül Bizáncba és Európába, s ennek során Bodhiszattvából Joszaphát keresztény szent lett, akinek az ünnepét az egyes keresztény felekezetek gondosan megtartották. A történet a maga radikálisan dualista világlátásával a korai buddhista eredetek után olyan kultúrák és vallások számára lett fontos, mint a szélsőségesen dualista, világtagadó manicheizmus, az etikai dualizmusra építő mazdaizmus, a nem dualista és nem megváltásvallás iszlám, az egyre halványabban dualista és a megváltás érdekében egyéni erőfeszítést alig követelő kereszténység, s a se nem dualista, se megváltást nem kínáló judaizmus. Így aztán, amíg a manicheista recepció érthető és magától értődő volt, a többi esetben a történet átvétele és viszonylagos népszerűsége megfejtendő problémaként jelentkezik, amelyet legtöbbször a mainstream ortodoxia mellett fellépő ellenáramlatok, szekták érdeklődése magyaráz meg. Ekképpen a Barlaam-regény majd ezeréves népszerűsége az összehasonlító vallás- és kultúrtörténet érdekes és fontos fejezete.
A kötet első része az előbbi kérdésekre próbál választ adni. A kötet második része tartalmazza az eredeti buddhista történethez és az elveszett manicheista verzióhoz legközelebb álló korai (valószínűleg a 9-10. században keletkezett) rendkívül míves és gondosan felépített arab verzió első magyar fordítását.

Ez a klasszikussá vált könyv a megszállás előtti Tibetről íródott egyik legszebb és legmeghittebb úti beszámoló. A szerző, akit nyugati származása ellenére nemcsak művészként és filozófusként, de nagy tudású buddhista tanítóként, sőt lámaként is elismert a keleti és a nyugati világ, ebben a könyvében a saját zarándok- és felfedezőútját írja le.

A kötet szemet és leket gyönyörködtető olvasmány, emellett remek lehetőség arra, hogy megajándékozzuk szeretteinket barátainkat.

Részlet a műből:
Akárhány bölcsességet olvashatsz és akárhányat mondhatsz, mit sem ér, ha nem a szerint cselekszel.
However many holy words you read, however many you speak, what good will they do you if you do not act on them?

Gondosan válassz meg minden kiejtett szót, mert felemeli vagy eltiporja azt, aki hallja.
Whatever words we utter should be chosen with care, for people will hear them and be influenced by them for good or ill.

Csakis mi menthetjük meg magunkat. Senki sem tud, és senkinek sem szabad. A saját utunkat kell járnunk.
No one saves us but ourselves. No one can and no one may. We ourselves must walk the path.

A gyűlölet nem old fel gyűlöletet. Csak a szeretet old fel gyűlöletet. Ez megváltoztathatatlan törvény.
Hatred does not cease through hatred at any time. Hatred ceases through love. This is an unalterable law.

Mint a földben rejtező kincs, úgy rejtezik erény a jótettekben és bölcsesség a tiszta, nyugodt elmében.
Just as treasures are uncovered from the earth, so virtue appears from good deeds, and wisdom appears from a pure and peaceful mind.

Gondolataink formálnak minket; azok vagyunk, amit gondolunk. A tiszta elmét árnyékként követi az öröm.
We are shaped by our thoughts; we become what we think. When the mind is pure, joy follows like a shadow that never leaves.

Három dolgot nem lehet hosszasan rejtegetni: a Napot, a Holdat, és az Igazságot.
Three things cannot be hidden long: the Sun, the Moon, and the Truth.

Két csapdát kell elkerülnünk az igazsághoz vezető úton. Az egyik, ha nem megyünk végig rajta, a másik, ha el sem indulunk.
There are two mistakes one can make along the road to truth – not going all the way, and not starting.

Több ezer gyertyát gyújthatnak meg egy egyetlen gyertyáról, de a gyertya életét nem fogják megrövidíteni. A boldogság sem csökken azáltal, hogy megosztják.
Thousands of candles can be lit from a single candle, and the life of the candle will not be shortened. Happiness never decreases by being shared.

(BRÁHMANIZMUS – BUDDHIZMUS – KÍNAI UNIVERZIZMUS – KERESZTÉNYSÉG – ISZLÁM) A kiváló valláskutató és indológus az öt legjelentősebb vallást ismerteti művében.

Az Első Bibliám több mint húsz ó- és újszövetségi történetet mesél el egyszerű, a gyerekek számára is érthető nyelven. A szépen illusztrált kötet felejthetetlen kalandozásra hívja a kicsiket, és megismerteti velük az emberiség legfontosabb könyvét.

“…amikor apaként elmegyek az óvodába, hogy elhozzam a kisfiamat, akkor milyen alapon választom ki, hogy kit viszek haza? Talán megkérdezem az óvónőtől, hogy melyik gyerek viselkedett a legjobban? Vagy körülnézek, hogy melyik kölyök a legszebb? És ha az óvónő azzal fogad, hogy az én gyerekem elpáholta öt csoporttársát, és egy pohár kefirt öntött a takarító néni fejére, akkor ott hagyom, és választok egy normális gyereket? Nem. Minden körülmények közt a sajátomat viszem haza. Azért, mert ő az enyém! Ez a vele való kapcsolatom alapja. És ha ez az alap megvan, hazaviszem őt, és otthon elbeszélgetek vele a pohár kefirről, az ovistársakról, a takarító néniről és a verekedésről. Milyen egyszerűnek és természetesnek tűnik mindez, ha a saját gyermekeinkről van szó, de ha Jézus mondja ugyanezt az Atyáról, akkor zavarba jövünk, mert a szégyen és a félelem által belénk vésődött kalmárszellem olyan mélyen járja át a lelkünket, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy csak úgy, minden feltétel nélkül szeretni való emberek vagyunk…”

BOLYKI LÁSZLÓ 1973-ban született Budapesten. Zenész (Bolyki Brothers, Budapesti Fesztiválzenekar, Erkel Ferenc Kamarazenekar), spirituális szemléletű lelkigondozó, párkapcsolati és önismereti témákra szakosodott tréner, a Milyen zenét szeret Isten? című kötet szerzője.

“Bolyki László munkája azt tanítja nekünk, hogy a múlt ősi kultúrájának szimbolikus értékei a mai ember problémáiban is eleven lélektani, spirituális útmutatást tudnak nyújtani.” dr. SÜLE FERENC, a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Valláslélektani Osztályának főorvosa

“A Kegyelem és kalmárszellem nem csak egy könyv a sok közül; fontos, hogy minél több olvasóhoz eljusson! Mindenkinek ajánlom szeretettel.” SZENCZY SÁNDOR a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány vezetője

Jézus kétezer évvel ezelőtt élt, Izráelben. Mégis mindaz, amit tett, ahogyan élt, amiket mondott, a Biblia róla szóló történetei és bizonyságtétele a mai napig hatással van az emberekre. Fedezd fel te is azt a kort, amelyben Jézus élt! Ismerd meg, milyen volt a családok élete, mit tanultak az iskolában a gyerekek! Ez a könyv segít felfedezni, hogyan értették az emberek Jézus tanítását, és miért változott meg azoknak az élete, akik elkezdték követni őt.

Chapman abból indul ki, hogy a szeretetnek az emberi kapcsolatokban megfigyelhető kifejezési módjai az isteni szeretet visszatükröződései. Ha Isten saját képére teremtette az embert, akkor joggal várhatjuk, hogy a szeretetnek ez az öt kifejezési formája Isten jellemében és természetében is megnyilvánuljon. Chapman könyvéből megtudhatjuk, hogyan érezteti velünk Isten a szeretetét és hogyan szól mindenkihez azon a szeretetnyelven, amelyik a legkifejezőbb számára.

József története után ezúttal Mózes életéről olvashatunk. Megismerhetjük az Egyiptomban élő zsidók mindennapjait és útjukat Kánaánig.

Vajon hogyan győzte meg Mózes a fáraó földjén senyvedő zsidókat, hogy elinduljanak vele régi-új hazájukba? Hogyan vette rá az uralkodót, hogy engedje el őket? Tényleg szétnyílt a Vörös-tenger? Meddig vándoroltak a pusztában, mit ettek és miért hőbörögtek az emberek folyton? Mit csinált Mózes az elégedetlenség és veszekedés ellen? És egyáltalán, ki ez a Mózes?

A bibliai történeteket már sokan megfestették, megrajzolták, megfilmesítették. Mi elmeséljük őket egy sorozatban. Ezek a történetek ősiek, mégis bennünk élnek. Kicsit talán úgy, ahogy a családi anekdoták, amelyeket szeretünk újra meg újra felidézni, annak ellenére, hogy mindenki másképp emlékszik rájuk, másképp meséli őket. És Szokács Eszter remek mesélő…

A dr. Hawkins által részletezett elengedés egy olyan egyszerű és hatékony módszer, melynek segítségével felszámolhatjuk a szeretet, az öröm, a siker, az egészség, sőt még a megvilágosodás belső gátjait is. Bár dr. Hawkins gyakran nevezi az elengedést „technikának”, mégis inkább egy az emberi természetbe kódolt, gyakran öntudatlanul is megélt belső elmozdulásról van szó. Ha ezt egyszer tudatosan végigkísérjük, olyan eszközzé alakíthatjuk, amelynek az élet bármely területén hasznát vehetjük, legyen az fizikai vagy érzelmi egyensúly, kreativitás, pénzügyi siker, szakmai előmenetel, kapcsolatok, nemiség vagy spirituális növekedés.
A könyvben vázolt összefüggések és egyéb elegáns módszerek nemcsak a kíváncsi Olvasónak válnak javára, hanem minden szakembernek is, aki a mentálhigiénia, a pszichológia, a gyógyászat, az önsegítés, a szenvedélybetegségek vagy épp a spirituális fejlődés területén dolgozik.

Böjte Csaba, több mint ötezer gyermek nevelőapja derűt sugárzó, reményt adó és nemes tettekre sarkalló ember, ki a szívét osztja szét nap mint nap. Vajon milyen az a család, amely gyökereket és szárnyakat adott neki? Milyen volt Csaba testvér ártatlanul bebörtönzött édesapja után vágyakozó gyermekként, háborgó lelkű kamaszként, keményen dolgozó bányászként, majd lélektől fűtött fiatal szerzetespapként? Hogyan alapította és hogyan működteti élet-, érték- és nemzetmentő munkásságát?

Egy különleges asszony “tisztakék” szemével pillanthatunk most bele az életébe. Ez az asszony állt hozzá a legközelebb, ő volt a legrégibb és legkedvesebb munkatársa: az édesanyja.

Karikó Éva négy interjúkötetet készített Böjte Csabával kiadónknál a hit legfontosabb igazságairól. Ebben a könyvben azonban Csaba testvér édesanyját bírta szóra 2015-ben, halála előtt fél évvel. Böjte Julianna, ha csak tehette, kerülte a nyilvánosságot, szelíden, határozottan és nagylelkűen a háttérben végezte munkáját. Ugyanazzal a józansággal és kitartással, ahogy fiatalasszonyként egymaga nevelte fel gyermekeit az apa nélkül maradt családban. Elfogadta sorsát, imáival hordozta fiát és sok-sok “unokáját”, akik, mint vallomásukból kiderül, nyugalmat, biztatást, biztonságot kaptak tőle. Csaba testvér szavaival: “ő a jéghegy láthatatlan alapja, amely magasba emel engem”.

A teljes Szentírást Károli Gáspár fordította le először magyar nyelvre, s Vizsolyban nyomtatták ki 1590-ben. Szövegét utoljára 1908-ban javították (revideálták), ezt veheti kezébe a mai olvasó.

Történelmi, társadalmi, politikai témákat taglaló könyv, amely nemcsak a témában jártas szakértők számára, hanem a szélesebb olvasóközönségnek is megfelelő áttekintést ad az iszlám világáról. Tartalomjegyzékkel, részletes végjegyzetekkel, szószedettel, tárgymutatóval és szakirodalommal ellátott írás. Jól rendszerezett, szabályosan tagolt mű, amely tizenegy fejezetre oszlik. A szerző az adott témát a terjedelemnek megfelelően igyekszik a lehető legtöbb szemszögből és nézőpontból vizsgálni, azokat ütköztetni. Stílusa olvasmányos, jól érthető, szép illusztrációkkal és idézetekkel megtűzdelve. A könyvet az átlagos olvasó is nyugodtan kézbe veheti, nyelvezete egyszerű, világosan érthető. A tudományos vonatkozású témákat közérthetően, mindenki számára befogadhatóan próbálja taglalni. Terjedelme megfelelő, nem túl hosszú, nem terjengős, lényegre törő Jól megszerkesztett, alaposan megírt könyv, amelyet lehet könnyű olvasmányként, az iszlám iránt általánosan érdeklődő személyként, vagy az orientalisztikában jártas, szakértői szemmel is forgatni.

Az élet vége – ki ne foglalkozott volna már ezzel a kérdéssel, ki ne gondolt volna arra, mikor jön el és mi lehet utána. Egy biztos: a halál gondolata évezredek óta összekapcsolódik egy meghatározó fogalommal – a reménnyel. Talán nem is arról van szó, hogy önnön mulandóságunk riasztó és felfoghatatlan, inkább azoké, akiket szeretünk. Ez a könyv azokat a gyakran makacs, néha kiemelkedően kreatív eszméket mutatja be, amelyek a test feltámadásának és a lélek halhatatlanságának kettősségével foglalkoznak. Figyelemre méltó és izgalmas utazás a vallástörténet, a filozófia és a történelem, irodalom világába.

“…amikor apaként elmegyek az óvodába, hogy elhozzam a kisfiamat, akkor milyen alapon választom ki, hogy kit viszek haza? Talán megkérdezem az óvónőtől, hogy melyik gyerek viselkedett a legjobban? Vagy körülnézek, hogy melyik kölyök a legszebb? És ha az óvónő azzal fogad, hogy az én gyerekem elpáholta öt csoporttársát, és egy pohár kefirt öntött a takarító néni fejére, akkor ott hagyom, és választok egy normális gyereket? Nem. Minden körülmények közt a sajátomat viszem haza. Azért, mert ő az enyém! Ez a vele való kapcsolatom alapja. És ha ez az alap megvan, hazaviszem őt, és otthon elbeszélgetek vele a pohár kefirről, az ovistársakról, a takarító néniről és a verekedésről. Milyen egyszerűnek és természetesnek tűnik mindez, ha a saját gyermekeinkről van szó, de ha Jézus mondja ugyanezt az Atyáról, akkor zavarba jövünk, mert a szégyen és a félelem által belénk vésődött kalmárszellem olyan mélyen járja át a lelkünket, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy csak úgy, minden feltétel nélkül szeretni való emberek vagyunk…”

BOLYKI LÁSZLÓ 1973-ban született Budapesten. Zenész (Bolyki Brothers, Budapesti Fesztiválzenekar, Erkel Ferenc Kamarazenekar), spirituális szemléletű lelkigondozó, párkapcsolati és önismereti témákra szakosodott tréner, a Milyen zenét szeret Isten? című kötet szerzője.

“Bolyki László munkája azt tanítja nekünk, hogy a múlt ősi kultúrájának szimbolikus értékei a mai ember problémáiban is eleven lélektani, spirituális útmutatást tudnak nyújtani.” dr. SÜLE FERENC, a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Valláslélektani Osztályának főorvosa

“A Kegyelem és kalmárszellem nem csak egy könyv a sok közül; fontos, hogy minél több olvasóhoz eljusson! Mindenkinek ajánlom szeretettel.” SZENCZY SÁNDOR a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány vezetője Álomgyár Kiadó 2013